Hogyan f�rnek �ssze a k�l�nb�z� vall�sok Jap�nban?

A t�vol-keleti orsz�gok hallat�n mindenki egyb�l a buddhizmusra gondol, Jap�nban azonban egyszerre t�bb vall�s is k�pes volt illetve k�pes a mai napig is �letben maradni. A jap�nok teh�t a sintoizmus, a buddhizmus �s a kereszt�nys�g „tanai” szerint �lik mindennapjaikat.

Egy 1993-as adat szerint a szigetorsz�gban 117 milli� sintoista, 90 milli� buddhista, 1,5 milli� kereszt�ny �s 11 milli� egy�b vall�s� ember �lt (Sahoko Kaji, 1993). A sz�mokat �sszeadva, t�bb mint a jap�n lakoss�g k�tszeres�t kapjuk, mindez az�rt van �gy, mert a jap�nok egyszerre t�bb vall�st is gyakorolnak.

Sintoizmus:

A leg�sibb vall�s Jap�nban a sint�, vagyis az "istenek �tja". A jap�nok ma is el�szeretettel l�togatj�k a szent�lyeket, k�l�n�sen �j�vkor, hogy j� szerencs��rt �s eg�szs�g�rt im�dkozhassanak valamint, hogy megszabaduljanak az elm�lt �v �sszes hib�j�t�l �s b�n�t�l.

Senki nem vallja mag�t csak sintoist�nak, vagy csak buddhist�nak, mivel a sintoizmus egyik f� tana a n�gy k�z�l az, hogy „nincs olyan tan�t�s, amely elutas�tan� a t�bbi vall�st”. Tal�n egyszer�bb �gy meg�rtetni a sintoizmus l�nyeg�t, ha elmondom, mi hi�nyzik bel�le:

• Nincs alap�t�, nem ismer olyan szem�lyt, aki elkezdte „hirdetni”.
• Nincsenek szentiratok, szentk�nyvek, mint p�ld�ul a Biblia vagy a Kor�n.
• A sint� gyakorl�i az �ltaluk kiv�lasztott kamit (istent) �gy tisztelik, ahogy a sz�v�k dikt�lja.

A sint� az �let fontosabb esem�nyeihez szorosan kapcsol�dik, mint p�ld�ul a sz�let�s vagy az esk�v�. Ez a vall�s szinte teljesen beleolvad a jap�n mindennapokba a szok�sokon �s hagyom�nyokon kereszt�l. A sintoizmust nem tanulja az ember, hanem egyszer�en r�ragad a csal�d t�bbi tagj�t�l, azonban a legt�bb jap�n m�g �lete v�g�n is k�pes apr� hib�kat ejteni az egyes szertart�sokon.

 Jap�nban k�l�n�s jelent�ss�ggel b�r a tisztas�g. A sint� szent�lyekbe csak t�k�letesen tiszt�n, alaposan ki�bl�tett sz�jjal l�phet�nk be, erre a c�lra a templomok el�tt k�l�n „mosd�kat” alak�tottak ki, mivel a szellemek az igazi tisztas�got v�rj�k el.

Ez a vall�s legink�bb abban seg�t, hogy elker�lj�k a gonosz er�k hat�sait, azonban k�zponti szerepet j�tszik a term�szettel �polt kapcsolat is, mivel a legt�bb kami a term�szet egyes alakjaiban jelenik meg (Szaku Magazin 2004. j�nius).

Buddhizmus:

Eleinte csak a sint� vall�s �lt Jap�nban, majd 562-ben Kimmei cs�sz�r �tt�rt a buddhizmusra, mert �gy v�lte, hogy a pestisj�rv�nyt a kamik, azaz a sint� szellemek k�ldt�k az orsz�gra.

A buddhista szertart�selemek legink�bb a temet�seken jelennek meg. A b�cs�ztat�s ut�n a hamvakat tartalmaz� urn�t �ltal�ban az �s�k mell� temetik a csal�di parcell�n. Ezek a szertart�sok szinte csillag�szati �sszegeket �rnek el, ez�rt egyre t�bb jap�n szeretne �tt�rni a hagyom�nyos temetkez�sr�l a takar�kosabb �s kev�sb� form�lis temet�sre. „Az elm�lt 12 �vben t�bb mint 1400 olyan temet�sre kapott megb�z�st egy c�g, ahol a hamvakat a hegyekben vagy a tengeren sz�rt�k sz�t - k�sz�nhet� annak a terjed�ben l�v� n�zetnek, miszerint a s�rok �rt�kes ter�leteket rabolnak el a term�szett�l. M�sok egy k�l�nleges temetkez�si m�dot v�lasztanak - a hamvakb�l egy te�skan�lnyit eljuttatnak az Egyes�lt �llamokba, ahol kijuttatj�k a vil�g�rbe a m�holdak fell�v�sekor. A szakmabeliek �gy v�lik, a nem hagyom�nyos temetkez�si m�dok n�pszer�s�ge tov�bb fog n�ni.” (VOA News, 2003. okt�ber)

Sokan vid�m zen�vel, �l�nk sz�n� vir�gokkal �s kevesebb gy�szol�val tartj�k a temet�st.

Ezek a modernebb st�lus� temetkez�si szok�sok haz�nkban �s az eg�sz vil�gban egyre elterjedtebbek, b�r v�lem�nyem szerint a hagyom�nyos szertart�son az emberek jobban �t�rzik a f�jdalmat, amit az illet� elveszt�se okoz. Az �jabb form�i, pedig a k�r�lm�nyekhez k�pest „oldottabb” hangulatot teremtenek �s megk�nny�tik a szomor� esem�ny feldolgoz�s�t.

R�gebben a jap�n f�rfiak a temet�seken valamint a k�l�nb�z� szertart�sokon kiv�tel n�lk�l kimon�ban jelentek meg, ma m�r sokkal k�nyelmesebbnek, otthonosabbnak �s persze divatosabbnak tartj�k a fekete �lt�ny visel�s�t. A szent�lybe l�p�skor - ak�rcsak a jap�n lak�sokba - k�telez� a cip� lev�tele, �gy igen nagy gondban vannak az „�lt�ny�s jap�nok”, ha nem �rj�k bele a cip�be a nev�ket, ugyanis k�nnyen �sszecser�lhetik, mivel szinte ugyanolyan mindegyik. �s h�t senki „nem j�r sz�vesen ugyanabban a cip�ben”.

Az �j�v nemcsak a sint� vall�sban kap szerepet, hanem a buddhist�k k�r�ben is, ugyanis a buddhizmus szerint az embernek 108 vil�gi v�gya van, ez�rt a harangokat lass� �temben egym�sut�n 108-szor kongatj�k meg a b�n�k elfeled�se v�gett.

A kamakurai Nagy Buddh�t �vente megl�togatj�k a h�v�k, amolyan zar�ndokhelynek tekintik, �s nem utols�sorban turistal�tv�nyoss�g is.

Kereszt�nys�g:

A jap�nok alig t�bb mint 1%-a kereszt�ny. A nyugati vall�ssal el�sz�r 1550-ben tal�lkoztak, amikor a portug�l misszion�rius, a jezsuita Xav�ri Ferenc t�r�teni kezdett a Felkel� Nap Orsz�g�ban. Alig harminc �v alatt, mintegy 120000 jap�n t�rt �t az �j hitre. 1640-ben, a kereszt�nys�g betilt�sa ut�n a h�v�k k�nytelenek voltak rejt�z� kereszt�nyk�nt �lni. A M�sodik Vil�gh�bor� ut�n a kereszt�nyek sz�ma jelent�sen megn�tt. M�ra ez a fejl�d�s lelassult �s kb. m�sf�l milli� jap�n gyakorolja ezt a vall�st. (japan-guide.com, 2002)

Azonban nem kell ahhoz h�v�nek lenni�k, hogy �tvegyenek egyes szok�sokat Nyugatr�l. Term�szetesen a vall�s sem maradhatott ki a sorb�l, amikor Jap�n behozta az orsz�gba a nyugati hagyom�nyokat, a divatot, �tkez�si szok�sokat, az �lt�zk�d�st �s m�g sorolhatn�m, hogy mi mindent. A szigetorsz�g lak�iban rettent� nagy a lelkesed�s, �gy van ez a Biblia tanulm�nyoz�s�val is, ha valamibe belekezdenek, szinte biztos, hogy azt meglep� precizit�ssal teszik, �s nem hagyj�k f�lbe, ha esetleg nem a kedv�kre val�.

A jap�nok k�r�ben igen k�zkedveltek a kereszt�ny �nnepek, mint p�ld�ul a Kar�csony.

Egy ismer�s�m abban a szerencs�s helyzetben volt, hogy a kar�csonyt Jap�nban t�lthette. Elmes�lte, hogy ilyenkor a legt�bb kirakat z�ld, piros �s arany sz�nekben pomp�zik, ak�rcsak itthon. A legnagyobb meglepet�st viszont az okozta neki, amikor az egyik vil�gh�r� divatc�g kirakat�ban egy keresztre fesz�tett mikul�st l�tott. K�r�lbel�l t�z percig �llhatott ott, mire siker�lt mag�hoz t�rnie a megr�zk�dtat�sb�l. Hihetetlen, hogy az el�bb eml�tett precizit�s erre m�r nem terjed ki!

B�r a Kar�csony nem nemzeti �nnep a jap�nokn�l, m�gis egyre t�bben adnak apr� aj�nd�kot a bar�toknak, vagy a csal�dtagoknak �s folyamatosan n� azok sz�ma is, akik az �nnep tisztelet�re kar�csonyf�t �ll�tanak, �s nyugatiasan feld�sz�tik lak�sukat. Az apr� babad�szek �s �dess�gek mellett a m�sik legkedveltebb d�sz�t�elem, az elmaradhatatlan origami.

A jap�n lakoss�g 73%-a k�sz�t �gy nevezett kar�csonyi tort�t, ami keleti m�sa egy habos epertort�nak. A pulyka meglep�en nem n�pszer� n�luk, pedig azt hihetn�nk, hogy az �nnep teljess�g�hez m�g ezt is k�pesek lettek volna �tvenni az USA-b�l. (japan-guide.com, 2002).

A jap�nok m�sik kedvenc „nyugati” �nnepe a Valentin nap. Febru�r 14-�n a l�nyok �s h�lgyek csokol�d�t aj�nd�koznak a f�rfiaknak. K�l�n finoms�g duk�l annak, aki igaz�n tetszik az illet�nek, �s �ltal�ban ig�nytelen �s nem t�l dekorat�v csomagol�s� �dess�g j�r annak, akit nem k�l�n�sebben kedvelnek, csup�n k�teless�gb�l lepik meg �ket (giri-choco). Egy h�nappal k�s�bb, m�rcius 14-�n a csokol�d�gy�rosok ism�telten magas bev�telre sz�m�thatnak, ugyanis ezen a napon a f�rfiak viszonozz�k a gesztust. Ilyenkor az aj�nd�kba sz�nt csokol�d� feh�r, ez�rt is nevezik ezt az �nnepet „Feh�r napnak”. Term�szetesen Jap�nban is kialakult azoknak a klubja, akik ki nem �llhatj�k ezt az �nnepet, mivel �gy gondolj�k, hogy a partner nemcsak ilyenkor �rdemel figyelmet, hanem az �v minden napj�n.

Esk�v�, h�zas �let jap�n m�dra

A fentiekben m�r eml�tettem, hogy a sintoizmus �let�nk k�t fontos esem�ny�n van jelen, az egyik a sz�let�s, a m�sik pedig az esk�v�. B�r a jap�n fiatalok nagy r�sze m�g mindig a tradicion�lis sint� szertart�st r�szes�ti el�nyben, igen magas a sz�ma azoknak is, akik lecser�lik a kimon�t �s h�feh�r, abroncsos ruh�ban lejtenek v�gig a templomban, mely lehet sint� vagy kereszt�ny egyar�nt.

Jap�nban nem is kell megkeresztelkedni ahhoz, hogy kereszt�ny esk�v�nk lehessen, mivel a sintoizmus nem tiltja m�s vall�sok gyakorl�s�t (l�sd sintoizmus bekezd�sn�l). Ezeken a szertart�sokon csak a sz�k csal�di k�r van jelen. A cerem�nia ut�n meg�rkeznek a vend�gek is, hogy gratul�ljanak az ifj� p�rnak �s r�szt vegyenek az �nneps�gen. K�r�lbel�l 20-200 vend�get h�vnak meg erre az �sszej�vetelre, k�zt�k csal�dtagokat, bar�tokat, munkat�rsakat �s f�n�k�ket. A vend�gek gyakran mondanak k�sz�nt�t az ifj� p�r tisztelet�re, egyesek pedig mikrofont ragadnak �s el�neklik a p�r kedvenc dal�t. A jap�nok ebben k�l�n�sen gyakorlottak, hiszen a szigetorsz�gb�l sz�rmazik a karaoke! A szertart�s ideje alatt a menyasszony �s a v�leg�ny t�bbsz�r �t�lt�zik. A menyasszony az �j ruh�val azt is jelzi, hogy csal�dot v�ltott. A feles�gnek nemcsak f�rj�nek, hanem annak sz�leinek �s engedelmeskednie kell.

Ma m�r a kereszt�ny esk�v�k is igen n�pszer�ek, minden ugyan�gy zajlik, mint Nyugaton: a gy�r�t felh�zz�k egym�s ujj�ra, fogadalmat tesznek a jelenl�v�k el�tt (de nem Isten el�tt), majd n�sz�tra mennek a cerem�nia ut�n.

Jap�nban sz�letett is egy �j kifejez�s, a „Narita rikon”, ami annyit jelent, hogy az ifj� p�r, a n�sz�t ut�n haza�rve a Narita rep�l�t�rre, �gy d�nt, hogy ink�bb elv�lnak, mivel ki�br�ndultak frissen szerzett p�rjukb�l.

Az �tlagos jap�n f�rfi 30 �ves kora ut�n k�t h�zass�got, az �tlagos jap�n n� pedig 27 �vesen. Ez 1950 k�r�l 26 illetve 23 �v volt, az�ta folyamatosan tol�dik az id�sebb kor fel�. (Szaku Magazin 2002)

A fiatalok gyerekkoruk �ta alaposan el vannak k�nyeztetve, mindent megkapnak �s a h�zass�gig egy�tt �lnek a sz�l�kkel. Azonban az esk�v� ut�n hirtelen szakad r�juk a nagy �n�ll�s�g, melynek k�sz�nhet�en egyre kevesebben l�pnek frigyre a k�nyelmes �let ut�n. �gy gondolj�k, hogy teljes �letet h�zass�g n�lk�l is lehet �lni a sz�l�k t�mogat�s�val, �gy lassan el�regedik a jap�n t�rsadalom.

Ma m�r a fiatalok viszonylag szerencs�s helyzetben vannak, hiszen egyre ink�bb elfogadottabb, hogy saj�t maguk v�lasztj�k ki a leend� h�zast�rsat. Nem volt ez mindig �gy. Hol vannak m�r azok az id�k, amikor a sz�l�k d�nt�ttek arr�l, ki legyen csemet�j�k feles�ge, illetve f�rje? Persze �k mindezt az�rt tett�k, mert meg voltak gy�z�dve arr�l, hogy sokkal jobban tudj�k, mi is kell a gyerek�knek. �gy gondolt�k, el�bb-ut�bb �gyis „megszereti” egym�st a fiatal p�r, hiszen vel�k is ez t�rt�nt. Ez a k�sei szeretet azonban semmik�pp nem a szerelmen alapult, sokkal ink�bb a megszok�son. Sok jap�n h�zasp�r sosem tapasztalta meg, milyen is valakit sz�vb�l, szenved�llyel szeretni. Elfogadt�k a t�nyt, hogy nekik �gy a legjobb, az �let�k ilyen form�ban teljes �s t�k�letes, hiszen az egym�s ir�nti tisztelet �s megbecs�l�s elegend� egy h�zass�gban, „am�g a hal�l el nem v�laszt”. Ezek a megszervezett h�zass�gok f�k�nt a 17. sz�zad k�rny�k�n, az el�kel� csal�dok k�r�ben volt elterjedt. K�l�n szakma is l�tezett - �s l�tezik is a mai napig-, ami a fiatalok �sszeismertet�s�vel foglalkozott. Gondosan leellen�rizt�k a k�t csal�dot, hogy �sszeillenek-e, megfelel�-e a t�rsadalmi h�tter�k, �s ha mindennel meg voltak el�gedve, akkor elkezd�dhetett az esk�v� megszervez�se �s annak levez�nyl�se. A rosszabb sorban �l�k k�z�tt gyakran k�ttettek szerelmi frigyek. Manaps�g persze lazulnak a hagyom�nyok. A fiatalok az els� tal�lkoz�s el�tt vagy ut�n �gy d�nthetnek, nem k�tnek a jel�lttel h�zass�got. A sz�l�k maximum megszervezik a tal�lkoz�t, h�tha siker�l �sszeboron�lni az ifjakat.

A h�zass�g ut�n a f�rj munk�ba �ll, �s k�nytelen lesz megszokni, hogy v�ge a k�nyelemnek, az � reszortja lesz megkeresni azt, amib�l majd eltartja �jdons�lt csal�dj�t.

A feles�g feladata „csup�n” annyi, hogy �sszefogja a csal�dot, vezesse a h�ztart�st, nevelje a gyereket, �s int�zze a p�nz�gyeket. K�zben a f�rj nem ritk�n szeret�t tart, vagy „csak” k�nnyebb kalandokba bocs�tkozik, s a feles�gnek term�szetesen be kell hunyni a szem�t. S�t gyakran maga fizeti be azokat a sz�ml�kat, melyek m�g�tt a f�rj mulatoz�sa �ll. A k�t vil�gh�bor� el�tt �s ut�n is az asszonyok fizett�k a m�velt g�s�kat, akik m�g ma is borsos �ron, kiz�r�lag (!) sz�rakoztatnak (gyakran t�vesen haszn�lj�k a g�sa sz�t a prostitu�ltakra). Eur�p�ban m�r jav�ban l�zadnak a n�k, ha ilyen megal�ztat�s �ri �ket, Jap�nban azonban elfogadj�k, a hagyom�ny �gy dikt�lja! A feles�gnek igen kev�s szabads�g jut, legal�bbis azt hissz�k! Ki kell szolg�lnia a f�rj�t, vezetni a h�ztart�st �s mindezt megtiszteltet�snek venni, neh�z feladatnak t�nik. Azonban a moderniz�lt orsz�gban m�r a takar�t�s, a f�z�s f�l nap alatt elv�gezhet�, a gyerekek pedig k�l�n�r�kra j�rnak, hogy k�sz�ljenek a feln�tt l�tre. Jogos a k�rd�s teh�t, hogy a fennmarad� �r�kban mit is kezd mag�val egy f�rjes asszony? A v�lasz egyszer�: Csak azt, amire id�t �s p�nzt akarnak sz�nni! V�s�rolgat, nyelvtanfolyamra j�r, tenisz- vagy t�nc�r�kat vesz. Erre a n�t�pusra is sz�letett egy �j jap�n kifejez�s, m�gpedig a „Dzsukunen rikon”, avagy a keleti n� bossz�ja. Annyit jelent, hogy a hossz� h�zass�gban t�lt�tt id� ut�n a n� �gy d�nt, el�g volt a rabszolgasorsb�l. A harminc- negyven �v k�r�li asszonyb�l m�velt egy�nis�g lesz, a f�rjnek pedig a koll�g�kkal elt�lt�tt k�telez� sz�rakoz�s marad. Itt hozz� kell tennem, hogy a feles�gek sem mindig h�s�gesek, kisebb-nagyobb kalandok n�luk is el�fordulnak. (Szaku Magazin, 2003)

A v�l�sok ennek ellen�re nagyon ritk�k. �ltal�nosak a j� h�zass�gok, pedig igen sokszor nem is szerelemb�l k�ttetnek. A fiatalok manaps�g m�r nyugodtan elk�vethetnek ilyen „botl�st”, ett�l csak „nyugatiasabbnak” t�nnek. R�gebben a jap�n h�zasp�rok fej�ben meg sem fordult, pontosabban meg sem fordulhatott a v�l�s gondolata, hiszen ezzel sz�gyent hoztak volna mindk�t csal�dra. A jap�nok pedig mindig is h�resek voltak arr�l, hogy sz�mukra a sz�gyen egyenl� a hal�llal �s ez al�l egyed�l az �ngyilkoss�g (harakiri) jelenthet feloldoz�st. K�ptelenek lettek volna elviselni, hogy �sszes�gjanak a h�tuk m�g�tt, �s hogy sz�jukra vegy�k az emberek a csal�d legbens�bb �gyeit. �ltal�ban a v�l�sok 90%-a csendben, megegyez�ssel z�rul �s ma m�r nem jelenti a karrier ker�kbet�r�s�t.

Igaz, hogy a jap�n f�rfiak nem mintaf�rjek, de ap�nak nagyon gondoskod�ak, igyekeznek mindent megadni a gyermek�knek �s min�l t�bb id�t vel�k t�lteni.

A n�k helyzete Jap�nban

Az anyas�g m�g mindig „k�teless�g�k” a n�knek, de mivel egyre t�bb asszony dolgozik, �gy egyre t�bben l�zadnak a hagyom�ny �s a t�rsadalom ellen. Olyan n�ket is tal�lunk a szigetorsz�gban, akik sem f�rjhez menni, sem gyereket nem akarnak. A jap�n n�k ma m�r sz�lesl�t�k�r�bbek �s sokkal jobb anyagi helyzetben n�ttek fel, mint az �desanyjuk.  �gy �gy gondolhatj�k, hogy a szingli �letn�l nincs szebb, �s nem kell m�sok elv�r�sainak megfelelni. V�gre azt teheti, amit � akar, term�szetesen jap�n keretek k�z�tt �rtve. Teh�t m�r Jap�nban is �szlelhet� a harc a n�k elnyom�sa ellen, de k�zel sem olyan m�rt�kben, mint mondjuk Eur�p�ban vagy az USA-ban.

A jap�n h�lgyekr�l k�lf�ld�n az a sztereot�pia terjedt el, hogy szel�dek, kedvesek, szer�nyek �s �k a nyugalom p�ldak�pei. Meg is lep�dn�nk, ha valami t�nyleg �gy lenne Jap�nban, ahogy azt h�resztelik. Nos, a gyeng�bbik nem k�pvisel�i hihetetlen �ll�k�pess�ggel rendelkeznek, logikusan gondolkodnak �s kem�nyek, azonban nem szabad annak l�ttatni magukat.

„A modern jap�n n�nek teh�t egyszerre kell hallgatagnak �s hat�rozottnak, t�r�kenynek �s kem�nynek, frivolnak �s �rtatlannak, �rzelmesnek �s higgadtnak, �vatosnak �s vakmer�nek, engedelmesnek �s f�ggetlennek lennie.” (Sahoko Kaji, 1993).

Sajn�lom, hogy Jap�n �gy �rzi, sz�ks�gesek a nyugati dolgok �tv�tele, holott olyan t�rt�nelemmel, trad�ci�kkal, �letvitellel, felfog�ssal �s kult�r�val rendelkezik, amivel kev�s orsz�g b�szk�lkedhet. Tov�bb� azt sem tudom elk�pzelni, hogy a j�v�ben meddig lesz m�g k�pes fejl�dni az orsz�g, �s vajon marad-e m�g valami abb�l, ami naggy� teszi, ami�rt jap�n Jap�n? Lesznek-e m�g jap�nbar�t k�lf�ldiek vagy �ppen a kult�r�jukra b�szke jap�nok, akik tov�bbadhatj�k az unok�knak, milyen is volt a szigetorsz�g? Mert, ha ilyen l�pt�kben v�ltozik, akkor a tov�bbi gener�ci�k m�r saj�t szem�kkel biztos nem l�thatj�k ezt a var�zslatos helyet. Csak rem�lni tudom, hogy a felt�telez�sek nem v�lnak val�ra �s Jap�n is �szreveszi, mit is vesz�thet. Itt nemcsak a turist�kra gondolok, hanem a jap�ntudatra, ami annyira h�res volt r�gen a szamur�juk idej�ben, akik m�g �rt�kelt�k azt, ami megadatott nekik.